Archive for the ‘harc/művészet’ Category

Nincs új a nap alatt, és mégis van::

Még mindíg rácsodálkozom arra, hogy az ember milyen lelkes és találékony, ha arról van szó, hogy ártani kell valaki másnak. Gondolok itt önvédelmi == szabadulástechnikákra. Vicces, más, és mégis ugyanaz. Összekapcsolódik, kiegészítődik és több leszel tőle, csak fogadd el, vagy uralod a helyzetet, vagy időt nyersz ahhoz, hogy run away. Részemről második híve vagyok, ártani [...]

Read the rest of this entry »

Mondatok az életemből::

Van pár dolog, ami visszacseng. Bár megmondom őszintén, kiléptem egy olyan helyről, ami egyik mozgatórugóm volt, és érzem is a hiányát, mégis ki kellett onnan léptem. Az ember helyezkedik, harcol és küzd. Lehetőség szerint becsülettel és tiszta szívvel.
Most megkaptam a következő mondat létjogosultságát remélem: És akkor ezt most így, egyenletesen!
A történet, ( nem tudom, ti [...]

Read the rest of this entry »

Maigeri::

Este meglepetésként ért, hogy egész szép maigerit tudok még rúgni fejre. Az edzés fényes pillanata pedíg az volt, mikor megmutatták, hogy is hatásos az oldalsó rúgás. Miket meg nem tanul az ember.
Mellesleg valamit megfigyeltem. Már a multkori orrbeverős dolognál is. Nem tudom megállni, vagy egyszerűen csak zavar, ha az edzőtársam nem rendesen [...]

Read the rest of this entry »

Ugribugri::

Eszembe sincs megkérdőjelezni senki edzési módszerét, főleg nem hogy többliter vizet izzadok ki magamból, és nincs is vele baj. Azzal már inkább lehet, ha valaki nem arra figyel, hogy a kéztartása nem jó, helyette inkább phoénkodik, nemodafigyel, és nem a feladatot csinálja.
Csak 3* szóltam az edzőpartneremnek, hogy edzünk, és az adott feladatot kellene adnia. Javasoltam [...]

Read the rest of this entry »

A kocogó dolgokról::

Tegnap furcsa álmom volt. Újra kocogott jól ismert hangon a jól ismert szerszám. Fura helyen jártam. Fura dolgokat láttam.
Másokat. Már a félév elején feltűnt nekem hogy egy fura nyelven beszélnek, és elvárják, értsem, hogy megértsük egymást, megértessem magamat is, ha úgy kell.
Fura módon viselkedtem a kocokó eszközzel is. Tisztelettel.
Elmélyülten, nyugodt mozdulatokkal izomláz költözött karomba. Fura [...]

Read the rest of this entry »

300::

Megnéztük. Tetszett.
Valóban igaz, hogy jobban film, mint történelem, de meg kell hagyni, hogy elég realisztikusan ábrázolták a harcosokat, és a szellemiségüket.
A legelső csatajelenetből érződött már, hogy a srácok tudják a dolgukat. :). És persze még csak ezután jött a java.

Read the rest of this entry »

Megint egy edzés, végre egy dícséret::

A sok-sok korholás közepette ma egyszer voltam végre jó példa is. Az izmaim, égtagjaim pedíg furcsán bizseregnek. Kíváncsi vagyok, milyen az, ha minden nap lenyújtom magam.

Read the rest of this entry »

Minden dolog megmutatja hogy könnyű, de neked tudnod kell ,hogy ehhez milyen lépések kellenek.

Ezt kaptam ma. Illetve ma fogtam fel. Megint fájnak a vállaim, de most nem úgy. Meg meg is érdemeltem.

Read the rest of this entry »

Újra gi-ben::

Jó sok idő telt el, mióta újra gi került rám. Ami kellett is, mert már többen szekáltak, hogí tokás lettem. Pedíg nem is. Vagy csak egy picit.
Nem is a gi-n, hanem a módszeren, technikán van a lényeg. Jó alapos közös nyújtós bemelegítés. Semmi sem gyors, hirtelen. ( sőt, még meg is vn szidva [...]

Read the rest of this entry »

Kanapé::

Tök jó, hogy az embernek vannak rokonai itt a székesfővárosban. Jó, hogy gondolnak is az emberre. Éppen akkor, mikor valami nehéz tárgyat kell cipelni, vagy éppen egy számítógép nem látja a netet, vagy egy picit telement spyware-el.
Most épp a nehéz tárgyak cipelése volt soron. Egy 2 személyes kanapét felcipelni a lépcsőn, majd méter magasban [...]

Read the rest of this entry »