Nincs új a nap alatt, és mégis van::

Még mindíg rácsodálkozom arra, hogy az ember milyen lelkes és találékony, ha arról van szó, hogy ártani kell valaki másnak. Gondolok itt önvédelmi == szabadulástechnikákra. Vicces, más, és mégis ugyanaz. Összekapcsolódik, kiegészítődik és több leszel tőle, csak fogadd el, vagy uralod a helyzetet, vagy időt nyersz ahhoz, hogy run away. Részemről második híve vagyok, ártani nem szeretnék senkinek, még akkor sem feltétlen, hogyha más ártó szándékkal közelít.

Tudok ám dobni is. mindenki megdícsér, hogy milyen szépen, és mindenki nagyon óvatos, hátha nem tudok esni. Pedig de, sőt! Kifejezetten élvezem, hogy végre oda vagyok baszva a szőnyeghez, és hogy ezt megtehetem mással is. Persze érzéssel.

Nincs új a nap alatt, mert valahogy az összvér harcművészetek vonzanak. Felsejlett pár dolog innen onnan, mígsem tegnap egy srác mesélgetett a dologról, és mondta, hogy nagyon sok dolog van itt egymásba integrálva. Ezért jó. És azért, mert figyelnek az emberre edzés közben. Erős erőnlét, dúrva nyújtás, és velejéig kisajtolt technikai oktatás. Tetszik.