Hetet-havat::
Havat akarok. Hógolyózni akarok. Barátnőt hóban megfürdetni akarok. Na.
Emlékszel arra a tavalyi éjszakára, mikor mentünk a kisember-mester bulijára, amikor utoljára volt egy az a három ember? Na az a hangulat hiányzik néha marhára.
You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.
Na ezt is elolvastam vagy kétszer, mire rájöttem, hogy nekem szól…
Nekem a tatabányai büfézések hiányoznak néha, de maga a város nem. És hiányzik a hó, a hócsaták, egyáltalán a csaták, de a hó, a sok hó, mint gyerekkoromban, amikor lehetett szánkózni meg hóembert építeni minden télen, heteken át, meg hóban hemperegni, és hóesésben kidugott nyelvvel hópihére vadászni, mert az olyan jó, amikor az ember nyelvén olvad el…
Ebben a városban nincs hó. Ha mégis, rögtön felsózzák, és csak az undok barna latyak marad, meg a jég, és a felefagyott autóbűz. Erre nem is esik soha, csak hideg szép fúj, és hideg esőt hoz magával. Havat nem.